Borsodsziráki-tó (2,90 ha) Víztérkód:05-129-1
A tó Borsodszirák községtől északra helyezkedik el, a községtől mintegy 300 m távolságra, a Borsodszirákot Edelénnyel összekötő közlekedési út jobboldalán, attól kb 150 m-re. A tó kavicsbányászatból visszamaradt vízfelület, a bányaművelést régen megszüntették. Ponty, csuka, compó, kárász, ezüstkárász állomány él a tóban, számos keszegféle is megtalálható benne.
Debreceni tó-Víztérkód: 05-097-1-4 - Gólem tó:Víztérkód:05-092-1-4
Mindkét tó a megye legrégebbi kavicsbánya tavai közé tartozik. A kavics kitermelés jelenleg is folyik, de a tó nagy részének jelenlegi partvonala már nem változik. A part menti földek egy részén üdülő telepek épültek, nyáron nagy tömegek veszik igénybe a tavat és környezetét strandolás céljából. Ennek ellenére a tó vízminősége kiváló, még a nyári hónapokban sincs algavirágzás, vagy oxigénhiány. A tó, mint a legtöbb kavicsbánya tó igen mély, az alsóbb rétegek a melegebb hónapokban sem érik el a 20 C0–ot. A gyökerező hínárnövényeken és a parti nádasokban számos halfaj találja meg ívási feltételeit. A telepítéseknek köszönhetően a tó ponty állománya stabil horgász fogást biztosít az ide látogatóknak. Ragadozók közül a csukát fogják legnagyobb mennyiségben de jelentős a tó süllő és harcsa állománya is. Területe:300 ha. Nyékládháza községtől délkeleti irányban helyezkedik el. A tó jelenlegi területe magában foglalja a régi István I, István II tavakat, mely időközben összekotrásra kerültek a Gólem tóval. Valamennyi tó kavicsbányászat eredményeként jött létre.
Körömi-tó (Tatár) (5,30 ha)Víztérkód:05-090-1-4
A Körömi Tatár tó a Muhi községet Köröm községgel összekötő (kompra vezető) alsóbbrendű közlekedési út jobb oldalán fekszik, a Sajó folyó hullámterében. Megtalálható az ezüst kárász, compó, csuka, fejes domolykó, ponty, csapó sügér, valamint számos keszegféle.
Kurityáni-tó (4,60 ha)Víztérkód:05-093-1
A tó a község területén fekszik. A tó külfejtés bányaművelés következtében jött létre, jelenleg külfejtés már nem történik a területén. A tó partjai meredekek, hírtelen mélyülők, az átlagos vízmélység 8-10 m körül van, a maximum mélység 14-15 m. a bányató hasznos vízfelülete 4,6 ha, 46000 m2 .
Mályi tó, (34,40 ha)Víztérkód:05-179-1-5
Mályi tó: Mályi községtől keleti irányban a Budapest- Miskolc vasútvonal jobboldalán helyezkedik el. A partvonal 80%-ban üdülőövezet fogja körül. A tó hasznos vízfelülete 34,4 ha = 344000 m2 , átlagos vízmélysége 6 m, vízminősége I-II. osztály.
Ormosbányai bányatavak (5,00 ha)Víztérkód:05-098-1
A két külszíni fejtésből visszamaradt bányató Ormosbánya település északi végén helyezkedik el, Ormosbánya és Rudabánya települések között. Mindkét bányató partjai hirtelen mélyülőek, az átlagos vízmélység 16 m, max. vízmélység 24-26 m.
Sajószentpéteri Új-tó.Víztérkód:05-141-1
3,36 ha
Sajószentpéteri bányatavak (3,60 ha)Viztérkód:05-134-1
A három bányató Sajószentpéter község alsó végétől keletre, a Miskolc bánrévei közlekedési úttól kb 500 m-re helyezkedik el, a vasútvonal keleti oldalán. I. sz. tó: hasznos vízfelülete 11,813 m2 = 1,18 ha, átlagos mélysége 3 m. A partok meredekek, hirtelen mélyülő. II. sz. tó: hasznos vízfelülete 6650 m2 = 0,66 ha, átlagos mélysége 3 m. A partok meredekek, hirtelen mélyülő. III. sz. tó: hasznos vízfelület 3038 m2 = 0,3 ha, átlagos mélység 3 m. A partok meredekek, hirtelen mélyülő.
Szelesaknai I.-tó Viztérkód:05-094-1;Szelesaknai II.-tó Víztérkód:05-095-1
Területileg a Sajó folyó bal partján helyezkedik el Sajókaza-Mucsony közötti területen. A tavak ármentesített térségben helyezkednek el. A két bányató szénbányászati tevékenység révén jött létre, mint külfejtésből visszamaradt un. „zárógödör”.
Szirmabesenyői tavak (11,50 ha)Víztérkód:05-099-1-4
Egyesületünk a tavak medrét is magába foglaló 16 hektáros terület tulajdonosa. A Szirmabesenyői tavak Miskolc város közelében, tagjaink egyik legkedveltebb horgászterületét képezik. Nem bányászott területeiken kialakult az állóvizek parti tájékára jellemző régió. A gyökerező hínárnövények és a parti nádasok számos halfaj találja meg ívási feltételeit. A gazdag telepítéseknek köszönhetően a tó ponty állománya stabil horgász fogást biztosít az ide látogatóknak. Ragadozók közül a csukát fogják legnagyobb mennyiségben, de jelentős a tó süllő állománya is. Területe: 11,5ha
Bán patak (Lázbérci víztározótól a Sajóba torkolásig) (11,40 ha)Víztérkód:05-012-1-2
A Bán patak a Bükk hegység északi leejtőjén ered. Teljes hossza az eredettől a Sajó folyóba való beömlésig 23,9 km, ebből 3 km esik a Lázbérci víztározó víztükrébe, illetve duzzasztott terébe. A második legjelentősebb mellékvízfolyás a Csernely patak, mely az Uppony szigethegységben ered és a Lázbérci víztározó területén a víztározóba egyesül a Bán patak vizével. A Csernely patak teljes hossza 17,2 km.
Bódva folyó (92,00 ha)Víztérkód:05-008-1-1
A Bódva folyó a Szlovák-Érchegység déli területén ered, felső szakasza a Tornai karsztvidék területére esik, ebből eredően vízminősége karbonátos jellegű. Magyarország területére Hídvégardó határán lép be. A Bódva folyó magyarországi szakaszának hossza 61 Km. Boldva község területén torkollik be a Sajó folyóba. A folyó hazai szakaszán bizonyítottan mintegy 35 halfaj él, az uralkodó halfaj a rózsás márna, fejes domolykó, valamint keszegfélék. Az alsó szakaszon gyakori még a csuka.
Hejő patak (13,20 ha)Víztérkód:05-015-1-1
A Hejő patak a Tisza folyóba való betorkolásától egész hosszában, valamennyi mellékvizével együtt horgászható. (kivétel a Szarda-Hejő Övcsatorna)Területe: 13,2 ha. A Hejő patak Miskolc-Tapolca területén ered, alapvízhozamát a tapolcai hideg és langyos karsztforrások adják.
Jósva patak (4,60 ha)Víztérkód:05-017-1-1
A Jósva patak Jósvafő község területén fakad, illetve a Jósva forrás kráterjében lép ki a külszínre. A Jósva patak természetes halfaunáját a Sebes pisztráng, a Fejes domolykó, a Nyúl domolykó, Petényi márna, Fenékjáró küllő, Fürge csele alkotják, mesterséges úton került betelepítésre a szivárványos pisztráng. Ritkuló védett faj a Pataki ingola, de ide sorolható a már említett Petényi márna és a Fürge csele is.
A Jósva természetvédelmi okokból nem telepíthető.
Szinva patak (2,80 ha)Víztérkód:05-102-1-1
A Szinva patak a Bükk egyik leghíresebb patakja, mely Miskolc városát is átszelve éri el a Sajó folyót. A Hámori tó alatt bő vízhozamú, állandó vízfolyás. Rendszeresen akad horogra 1-1,5 Kg-os sebes pisztráng.
Szuha patak (6,96 ha)Víztérkód:05-011-1-1
A Szuha patak az Aggteleki karszthegység délnyugati területével határos hegyvidék területén ered és Kazincbarcika térségében torkollik be a befogadó Sajó folyóba. Mivel a pataknak inkább a Sajóba torkoló alsó részét látogatják horgászaink, telepítéseinknél is erre a területre koncentrálunk. A patak ezen területének halállományát jórészt a Sajó határozza meg, ezért a népesítés jelentős részét a Sajóba kihelyezett halfajokból tervezzük.
Hernád (553,70 ha)Víztérkód:05-007-1-1
A Hernád Szlovákia területén ered és magyar területen torkollik a Sajóba. A hazai mederszakasz hossza 118,4 km. A meder átlagos szélessége kis vízhozam mellett 35,0 m, hasznos vízterülete 414,4 ha. A víz gyors folyású, oxigéndús. Elsősorban harcsás víz, de megtalálható benne a paduc, a márna, a ponty, a csuka és a süllő is. A Hernád folyó a Bársonyos és Csíkos patakokkal együtt 553,7 ha.
Sajó folyó (632,50 ha)Víztérkód:05-005-1-1
A Zabos Géza HE-el történt kölcsönös megállapodás alapján a Sajó a Tisza-torkolatig horgászható!Víztérkód:05-006-1-1
A Sajó folyó a Gömör-Szepesi Érchegységben ered. Sajópüspöki térségében lép be az ország területére és Tiszaújváros-Ószederkény település területén torkollik be a fő befogadó Tisza folyóba. A Sajó teljes hossza a Tisza folyóba való betorkollástól az országhatárig 125,1 km. Országosan elismert, és közkedvelt folyóvíz. Kiváló vízminőség mellett gyakorlatilag minden halfajta megtalálható benne a harcsától a pisztrángig. A Sajó kiváló víz a műlegyezős horgászat gyakorlására is. Ezzel a módszerrel méretes pisztrángok, és domolykók akadtak már horogra.
Kis-Sajó (Ős-Bódva meder) (11,40 ha)Víztérkód:05-009-1-1
A Kis-Sajó Boldva községnél ágazik ki a Bódva folyóra telepített duzzasztómű felvizi meder szakaszából, egy szabályozható vízkivételi művön keresztül. Halfaunáját leginkább az állóvizekre jellemző halfajok alkotják. Uralkodó halfajok a csuka, compó valamint a keszegfélék.
